A legtöbb termőterületen a kávét évente egyszer szedik. Trópusi régiókban (pl. Kolumbia, Kenya) előfordul, hogy a fő szedés mellett egy második szedés is van. A szedés időszaka általában 6-8 hétig tart, ami maximum 12 hétig kitolódhat. Ennek oka az, hogy a kávé gyümölcs a fákon nem egyszerre érik. A legjobb minőséget adó szedési módszer a szelektált szedés. Ez egy kézi szedés, amelynek során csak az érett cseresznyéket szedik le, és ezt a folyamatot 7-10 naponta háromszor vagy négyszer megismétlik.
Szedés után a kávészemek csak nagyon rövid ideig tárolhatóak, így a feldolgozásukat azonnal meg kell kezdeni. A következő feldolgozási módok terjedtek el.
Naturals (száraz eljárás)
A cseresznyét egyben szárítják, amíg a magok „gurulása” nem hallható a kiszáradt gyümölcs belsejében. A kiszáradás foka szerinti válogatás víz segítségével történik. A szárazabb cseresznyék úsznak a víz tetején. Ezeket válogatják ki, és tovább szárítják. A teljes folyamat 3-5 hétig tart. Ez a módszer száraz meleg klímájú helyeken használható. Ez a legrégebbi és legolcsóbb kávéfeldolgozási eljárás. Az így készült kávék kevésbé savasak, édesebbek és testesebbek.
Semi-washed
Az érett kávécseresznye húsát lehámozzák, azután kiterítik száradni úgy, hogy a magon még mindig rajta van a pergamen héj, amelyet nyálka borít. Ezt az eljárást jól végezve, nagyon jó minőségű kávé készíthető. Ez az eljárás víztakarékosabb, és környezetbarátabb. Az így készült kávé erős testtel rendelkezik, édesebb, de savasabb is.
Pulped naturals
Ez egy száraz eljárás, amelynek során a szárazabb cseresznyék húsát akkor hámozzák le, amikor még mindig elég puhák (mazsolaszerűek). Ez a legkevésbé elterjedt feldolgozási mód. Minél tovább szárad a mag a húsban, annál édesebb és testesebb a kávé.
Washed (mosott)
Ez egy vízigényes eljárás, melyben egy kilogramm kávé előállításához kb. 130-150 liter vizet használnak. Először vizes tartályokban tisztítják és válogatják a kávészemeket. Az érett szemeket préseléssel szabadítják meg a hústól. A nyálka eltávolítása mechanikus úton történik, vagy vegyi eljárással vagy pedig nedves fermentálással. Ez utóbbi eljárás vízigényes, munkaigényes, és nem túl környezetbarát. Ezért az utóbbi időben a mechanikus eljárások vannak terjedőben. A mosott kávék savasabbak, kevésbé édesek és testesek.
Az összes eljárás végén megfelelő szárítás szükséges. A zöld kávénak a biztonságos szállíthatóság érdekében 10-12% nedvességtartalommal szabad rendelkeznie. A folyamat végén a pergamenhéjat nagy mechanikus mozsarakban fejtik le. Ezután következik az osztályozás. A hibás szemek kiválogatása nélkülözhetetlen a megfelelő minőség elérése érdekében. A nyers kávét méret szerint is osztályozzák. A szemek egységes méretére a pörkölés miatt van szükség. A hibás szemek kiválogatásához sűrített levegős eljárást is alkalmaznak, amelynek során súly alapján válogatódnak ki a nem megfelelő szemek. A hibás szemeket szín alapján is válogatják. A kiválogatott nyers kávé 50, 60 vagy 69 kilogrammos zsákokba kerül.
Szezonalitás
A kávé szezonális gyümölcs, csakúgy mint az alma vagy az eper. Ugyanakkor a friss kávé sokkal finomabb, mint a régebbi kávé. A kávé útja a termelőktől a kereskedelmi láncon át a fogyasztóig hónapokat vehet igénybe, amire a végső fogyasztónak kevés rálátása van. Ez a fogyasztó szempontjából azt eredményezi, hogy egy azonos termőterületről származó kávé minősége változhat idővel. Azt is eredményezheti, hogy a pörkölő, akitől vásárolunk, időről-időre kifogy a kedvenc fajtánkból. Erre a megoldást csak az jelentheti, ha más termőterületekről más kávékat is kipróbálunk. Ki tudja, talán megtaláljuk az új kedvencünket.